Vasárnap nem sok minden történt.
Befejeztem a könyvemet, meglátogatott Norbi is, és nagyjából minden rendben volt.
Reggel nyolckor kezdődött a műszak, akkor rohamoztak meg az ápolónők. Volt, aki vért vett, infúziót hozott, más mindenféle testfunkciómat mérte, egy negyedik pedig a reggelit hozta.
Sosem voltam teljesen biztos benne, hogy aki éppen jön, az orvos, ápoló vagy valamilyen egyéb segítő személyzet. Mindenki teljesen másféle köpenyt viselt, nagyjából aszerint, amihez kedve volt.
Minden nap új orvos látogatott meg.
Előző nap, szombaton egy nagyon kedves ügyeletes doktornőt kaptam. Lejött velem a CT-re — persze hivatalból —, hátha allergiás vagyok a kontrasztanyagra.
Sosem voltam még CT-vizsgálaton. Valami MRI-szerű dolognak képzeltem, de annál sokkal kisebb, henger alakú gép volt.
Izgultam, mikor indítják el a kontrasztanyagot a csövön keresztül a testembe, mert azt mondták, kellemetlen lesz.
Amikor kimentek a dolgozók, és a gép működésbe lépett, nem éreztem semmit. Már épp kezdtem megnyugodni, hogy nálam ez nem vált ki semmilyen reakciót, amikor a mikrofon hirtelen megszólalt, és a kezelő hölgy jelezte:
– Most indul a kontrasztanyag.
Fene.
Olyan érzés volt, mintha forró teát öntöttek volna le a torkomon. A nyelőcsövemen keresztül végigfolyt bennem egészen a bugyimig. Legalábbis így éreztem.
Erre egyébként előre felkészítettek, de szerencsére nem pisiltem be.
Tolószékkel vittek mindenhová, amit azért túlzásnak éreztem, de ez volt a követendő protokoll, mert a kontrasztanyag okozhat remegést vagy akár ájulást is.
Ez az első két nap a kórházban egyébként olyan lassan telt, mintha egy-egy teljes hét lett volna.
Ma is jöttek látogatók: a szüleim és az én drága barátom.
Irtóra szerencsés vagyok, hogy vannak nekem. Tényleg.
Este aztán megkaptam az első pofont.
Úgy éjfél körül arra ébredtem, hogy egy nénit tolnak be mellém hordágyon, majd közlik, hogy fáradjak ki a szobából, mert megröntgeneznék.
Hát a csipámat sem tudtam kinyitni. Egyáltalán nem voltam boldog, hogy kirángatnak az ágyból a fényes folyosóra. Ezt később meg is jegyezték, hogy látták rajtam.
Mindegy.
Betoltak egy mobil röntgengépet. Azért az elég menő volt. Mik vannak.
